| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |   
				
	
		A pünkösdi ünnepkör | 
		  | 
		2013.04.25. 23:24 | 
	 
		| 
 
	  
	  
	
		
			| 
				 
					Áldozócsütörtök 
				
					 
					A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetelének napja. Neve onnan ered, hogy az évi egyszeri áldozás határidejéül az egyház ezt a napot szabta. Sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is. 
				
					Mit ünneplünk Pünkösdkor? 
				
					 
					Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor. 
					A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. 
			 | 
		 
	
 
	  
			
		 | 
	 
	
		  | 
	 
 
 
	
		Luca napi szokások | 
		  | 
		2012.12.13. 17:00 | 
	 
		| 
 
	  Mi, magyarok különösen sok hagyományt társítottunk Luca napjához, aki nálunk nem szent, inkább ártó boszorkány képét öltötte magára. Ez a nőalak még ősi táltos hitünkből maradhatott fenn. Az asszonyoknak ezen a napon tilos volt nehéz munkát végezni, aki megszegte, azt Luca nagyon megbüntette. Tüzet aznap csak férfiak rakhattak. 
	A népi hiedelem úgy tartotta, hogy ezen a napon kirajzanak a boszorkányok, hogy a hosszú estén megigézzék az állatokat és elrontsák az emberek ünnepét. Ennek megelőzésére a falusiak sokféle varázslást végeztek. Legelterjedtebb a lucázás volt, amikor hét-tizenkét éves fiúgyermekek szalmát vagy kis fatuskót maguk után húzva sorra járták a falu házait. Beköszöntek és az ajtó elé vagy a kemence szögletbe hintettek egy kis szalmát, illetve fát raktak, ráültek és elmondták vagy elénekelték a varázslószöveget, ami védett Luca rontása ellen. Ekkor elővették a kémény alatt megkötött nyírfa seprőt is, mely a karácsonyig tartó időszakban alkalmas volt a boszorkányok elriasztására. A falvakban amúgy is szokás volt a házak bejárata előtt felfelé fordított seprőket helyezni, erre most különösen szükség volt, mert az ünnepi készülődést megzavarhatták a sötétben kószáló ártó lelkek. 
			
		 | 
	 
	
		  | 
	 
 
 
	
		Advent  | 
		  | 
		2012.11.22. 00:09 | 
	 
		| 
 
	Az advent (vagy ádvent) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (pontosabban december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól  számított időszak. Adventtel veszi kezdetét az egyházi év. 
	Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken nevezték ezt az időszakot „kisböjtnek” is. 
	Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és a karácsony előtti vasárnapig tart. 
	Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja, mindig november 27. és december 3. közé esik. 
			
		 | 
	 
	
		  | 
	 
 
 
	
		Fagyos szentek | 
		  | 
		2012.05.14. 13:43 | 
	 
		| 
 
	   
	  
	A nép Pongrác, Szervác, Bonifác napokat (máj. 12., 13., 14.), azonkivül Orbán napját, máj. 25., a F. nevén szokta elnevezni. Hősülyedések az év más szakában is fordulnak elő és a májusi fagyokat bizonyára azért méltátták különös figyelemre, mert ilyenkor a zsenge növényzet a fagy okozta káros hatást legjobban megsinyli. Nem valószinü, hogy e fagyok éppen a fentemlített napokhoz ragaszkodjanak; keletkezésök okait inkább a május havi meteorologiai viszonyokban kell keresni, melyekre nézve jellemző az, hogy a légnyomás május hóban északnyugati Európában erősen növekedik és délkeleti Európában - hazánkban és a Balkán félszigeten - erősen csökken. 
			
		 | 
	 
	
		  | 
	 
 
 
 
	
		Március 21. a csillagászati tavasz kezdete | 
		  | 
		2012.03.21. 15:10 | 
	 
		| 
 
	  
	          
	  
	                   Március 21. a csillagászati tavasz kezdete 
			
		 | 
	 
	
		  | 
	 
 
 
	
		Sándor, József, Benedek | 
		  | 
		2012.03.18. 14:28 | 
	 
		| 
 
	  
	Megérkeztek ők, akik a melegért felelősek a néphit szerint.  
	  
	Sándor, József, Benedek... A tavaszi napéjegyenlőség idején, Gergely nap után közel egy héttel érkeznek ők hárman, akik a melegért felelősek a magyar néphit szerint. 
			
		 | 
	 
	
		  | 
	 
 
 
	
		A Nemzetközi Nőnap  rövid története | 
		  | 
		2012.03.07. 21:33 | 
	 
		| 
 
	  
	       A Nemzetközi Nőnap  rövid története
	Március 8-án tartják a Nemzetközi Nőnapot annak emlékére, hogy 1857-ben ezen a napon New Yorkban mintegy negyvenezer munkásnő sztrájkolt egyenlő bérért, munkaidő-csökkentésért. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés. 
			
		 | 
	 
	
		  | 
	 
 
 
	
		Március 1. - a meteorológiai tavasz első napja | 
		  | 
		2012.02.28. 23:16 | 
	 
		| 
 
	  
	  
	Március 1. - a meteorológiai tavasz első napja 
	Bár az elmúlt napok időjárása már megelőlegezett nekünk egy kis korai tavaszt, a meteorológusok szerint - hivatalosan - március 1-jén veszi kezdetét a sokunk által várt és kedvelt évszak. Március, azaz böjtmás hava, tavaszelő, kikelet hava sok írónk, költőnk tollát megihlette..... Íme e csodás gondolatokból egy csokorra való! 
			
		 | 
	 
	
		  | 
	 
 
 
	
		Jégtörő Mátyás, böjti szelek, búsójárás | 
		  | 
		2012.02.25. 13:00 | 
	 
		| 
 
	  
	
		
			
				Február 24-e Szent Mátyás apostol ünnepe. A Lévi nemzetségéből, Betlehemből származó Mátyás tudós ember volt. Az Úr tanítványai közé tartozott: követte Jézust „János keresztségétől fogva egészen mennybevétele napjáig”. Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy velük együtt „tanúskodjék Krisztus föltámadásáról” – olvashatjuk az Apostolok Cselekedetei első fejezetében. 
		 
	 
 
	  
			
		 | 
	 
	
		  | 
	 
 
				 | Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |   
				
 |